Elfogadom, szeretem

Korok között a lét ugyanaz,
korok között a föld, a víz ugyanaz,
korok között a kérdés ugyanaz,
majdnem minden mindig ugyanaz.
Az embertől való csupán, 
mi múlik, mi csalárd napsugár.
Mi hiú tett, csalfa mű, 
mű csupán, múló hópehely.
A míves mű is múlik, fakul, 
míg végül emlék se.
De az ember ember lesz, 
a szerelem szerelem.
Isten Isten.