Mosoly


Halkan peng a húr
gyermeké a figyelem
szuszogását ágynak
és mosolyát ölelem
tévútra csal a szín
s eltávolít a még
együtt vagyok magam
együtt vagyunk én
S ha szólít majd a szó
újra zeng a húr
hangosan, erősen,
bánat moll és üde dúr
magunkról, a világról,
de ha nem fog szólni,
úgy is igaz, jó lesz,
csemetéket megöntözni.

2011. augusztus 30.

Ülj le kicsit

Mi a múlt valósága?
Mi fontos belőle? Kinek fontos, hogy fontos legyen?
Miért hiszel mást ma, mint máskor?
Miért van az én és miért nehéz a mi?
Miért vagy rossz, ha voltál már jó?
Miért kétkedsz, ha volt hited?
Miért van hited, ha kétkedsz?
Miért nem kérdezel, ha nem tudsz?
Miért van a semmi, ha van teljesség?
Melyik forrás hiteles? A hitel nem is forrás.
Melyik barát barát?
Miért más a kint és a bent?
Miért vagy más kint és bent?
Kinek érjük el magunkat?
Miért kérdezem ezeket?
Miért kérdés?
Mennyire sok ez a kevés esztendő!
És mennyire kevés ez a sok!
Dolgod van!
Szeress!